Az elemzés módszertanáról egy kicsit bővebben is írok, hogy látható legyen, hogyan „hamisítottam” a statisztikán.
Bár az elmúlt években mások is mérlegre tették a mosható és az eldobható pelenkázás költségeit, én a saját tapasztalatom alapján és saját mérésekkel, saját statisztikával akartam információt szerezni.
Mi a mosható pelenkázás mellett tettük le a voksunkat, döntő érv számunkra a kevesebb hulladék volt. Természetes lenne, ha az adatelemzéskor az agyam a mosipelus javára hajlana. Ezt a torzító hatást mindenképpen ellensúlyozni akartam. Ezért inkább felfelé kerekítettem minden olyan tételt, aminek a mérhetősége korlátozott a mosható pelenkázás esetében, és lefelé az eldobható pelenkázás esetén.
Például a babánk születése óta növekedtek a víz-, csatorna- és villamos energia díjaink. Ám pontosan nem tudtam megállapítani, hogy többletköltségek hány százalékát okozza a mosható pelenkázás. Ezért a víz- és áramhasználatunk teljes növekményét hozzászámoltam a pelenkás költségeinkhez.
A használt mosipelus piac jelenlegi állása szerint erősen alábecsülve kalkuláltam a szobatisztulás utáni készletértékesítésből származó bevételeket.
Nem kalkuláltam azzal sem, hogy több gyerek esetén mennyire javul a mosi megtérülése.
Milyen tételekkel számoltam?
Az eldobható pelenkát használóktól a következő tételek költségeiről kértem információt:
- pelenka;
- nedves törlőkendő;
- popsikrém;
- kukás zsák.
Nem számoltam a hulladékszállítás díjával és speciális pelenkatároló kukával.
A mosható pelenka használatánál kalkuláltam a készlet árával, a mosó- és tisztítószerekkel, a mosás víz- és energiahasználatával, számításba vettem az olyan speciális eszközöket, mint a zárható fedelű tároló vagy a pelenkazsák. Számoltam itt is a krémekkel, popsitörlővel.
Egyik esetben sem számoltam eldobható pelenkaalátéttel, a beszerzés logisztikai költségeivel – futárral, és olyan tartós fogyasztási cikkekkel, mint a pelenkázó komód vagy a pelenkázótáska.
Kik voltak a válaszadók?
Becslésem szerint körülbelül 240.000 magyar család nevel otthon legalább egy pelenkást. Közel egy százalékukról sikerült adatot szereznem. A résztvevők az alvásidőben aktívan internetező, költéseiket az átlagosnál tudatosabban kezelő anyukák köréből kerültek ki. A válaszadókat nem statisztikai alapon válogattam ki, így a felmérés nem nevezhető reprezentatívnak. Az elemzés előtti adattisztításkor pedig kizártam néhány választ nyilvánvalóan elgépelt, extrém magas számadat miatt. Egyharmaduk mesélt valamit pelenkázási szokásaikról részletesebben is.
