Ugrás a tartalomhoz

Tippek „válogatós”, szelektíven evő gyerek szüleinek

2022. aug. 11.

Egy zárt Facebook-csoportban üzent a válogatósként megbélyegzett, szelektíven evő gyerek édesanyjának egy anonim csoporttag. Sajnos a csoport szabályai miatt a szerzővel nem tudtuk egyelőre felvenni a kapcsolatot, de vállaljuk a kockázatot, hogy engedély nélkül közzétegyük az írását. Sokak számára életmentő segítség lehet.

Szó szerinti átvétel következik! Kérjük, ha te vagy a szerző, mindenképp írj nekünk!

Magasan funkcionáló autista felnőtt vagyok (gyerekként nem is diagnosztizáltak, harminc éve minden problémám bekerült a „majd kinövi” kategóriába), és habár gyerekként is kicsit több mindent megettem mint a kisfiú (akivel kapcsolatban édesanyja segítséget kért – a szerk.), mégis olyan érzésem van, hogy tökéletesen átérzem mit eszik meg és mit nem, hátha a logikám kifejtése segít az anyukának, hogy olyan ételeket tudjon kínálni, amiknél van esély, hogy idővel egyet-egyet elfogad a fia.

A lényeg, hogy nagyon nem az íz, az első számú válogatási szempont, hanem az állag és a kiszámíthatóság, kicsit a szín.

(Túl puha nem jó, darabos nem jó, sokféle nem jó, nem jól látható nem jó, nem szép nem jó.)

Az eredeti posztban felsorolt ételek, „gyári” jellegűek, homogének, nem lesz bennük váratlan falat, nem sokfélék, ezeket kényelmes, biztonságos enni. (Valószínű a tejbegríz is ezért jó, a tejberizs meg nem.)

Írok még ételeket ami nekem még gyerekként biztoságos lett:

  • sűrű puding, joghurthab (szósz vagy csoki- és gyümölcsdarab nélkül), tejföl.
  • főzelék helyett a „turmixolt főzeléket”, azaz a sűrű krémlevest tudtam enni idővel, amiben nincsenek „darabok.” (ezekhez hasonló a paradicsomleves is, nincs benne meglepi.)
  • húsból a falatnyira darabolt csirkemellet, amelyről előre meg tudtam bizonyosodni, hogy a legapróbb „mócsing” sincs benne, semmi elváltozás, teljesen homogén. Vagy vékonyra szeletelt párizsit, esetleg nagyon homogén (nem fasírt szerűen darabos jellegű) húsgolyót. (természetesen csak magában, nem feltétként, szósz nélkül).
  • gyümölcsből, zöldségből nyersen azt, ami már fel van darabolva vékony szeletekre, nincs héja, és épp szerencsés állagú, elég kemény. (pl vékonyra szeletelt friss alma jó, de a körte nem, mert mind „kásás”. banánkarikák talán. kissé éretlen barack hámozva, szeletelve talán. Uborka héj nélkül ÉS a középső puhább rész nélkül. Paradicsomból csak a lötyis rész nélkül. Retek jó lehet, vagy vékony karalábé szelet. Paprika csak az ér részt teljesen kivágva és mag nélkül és az alja-teteje nélkül)
  • sűrű, de nem darabos krumplipüré, esetleg később borsópüré.
  • lekvárból csak azt ami elég homogén és elég folyós (turmixolt házi baracklekvár)
  • sajtból csak a leghomogénebb, legsimább, nem lyukacsos, nem szagos, nem kérges., gyárilag szeletelt. Pl lapka sajt, előre szeletelt trappista, mini mozzarella golyó.

Az „összekevert” dolgokat felnőtt koromra szoktam meg, pláne, ha nem látni pontosan mi kerül épp a villára. Ezeket kihívás enni, NEM javaslom. pl raguleves, gulyásleves, pörkölt, rakott ételek, csőben sült ételek, vegyes saláta, gyümölcssaláta.

Szendvics helyett is inkább egy szeret margarinos/zsíros kenyér (a vaj túl darabos) és külön egy szelet sajt/párizsi, de nem rajta.

Az én anyukám azt csinálta, hogy mindig kerültek ilyen ételek IS az asztalra, ha én nem ettem, akkor is elfogyott, de volt lehetőségem látni, szagolni, esetleg belekóstolni, de nem volt nyomasztó vagy erőszakos.

Tudom, hogy nem a legolcsóbb dolgokat írtam össze, ráadásul nem is biztos, hogy a konkrét példák valóban segítenek, de talán az ételek más típusú rendszerezésének személete igen, a végtelen türelem mellett – írja az anonim segítő.

 

Fotó: Karolina Grabowska